Itt van Február vége! :-)

Tudom! Nem vicces! És ezúton mindenkitől elnézést kérek, aki várta, hogy mikor leszek ismét oly kegyes, hogy írok ide néhány sort.
Mentségemre legyen, hogy ahogy "hosszabbak" lettek a napok, a sípálya is tovább tart nyitva, így 5 előtt ritkán jövünk le a hegyről. Aztán ott van még a másodállás is. Ott is heti több alkalommal nyomulunk. Igaz csak általában 3-3,5 órát, de míg korábban még volt bőven időnk hazamenni átöltözni, most a forgalom miatt előfordul, hogy korábban kell mennünk picivel. Mindezt úgy, hogy eleve később jövünk le a hegyről.
Persze nem csak munkából áll az életünk, tehát nem kell minket annyira sajnálni. De mindent szépen sorjában. Azt hiszem elég sok mindent kell elmeséljek.

Igyekeztem feltölteni pár képet. Eddig nagyon keveset sikerült. De azért még kaptok néhányat. Facebook-on van már pár új kép.

Otthon is bizonyára hallottátok, hogy kb másfél két hétig igen cudar hideg volt itt nálunk. Mint anyukámtól megtudtam, otthon is bemondták, hogy Oberstdorfban -30 fok volt. Jött is az sms, hogy "Gabikám ugye jól vagytok!?". Mivel szépen fokozatosan érkezett meg hozzánk, így elég jól bírtuk. Azért a viharmaszk minden reggel rajtunk volt. Az egyik srác bukósisakban síel és csak az orra lógott ki picit, de az hó fehér lett. Valószínűleg picit megfagyott. Nagyon ijesztő látvány volt mondhatom. Nevettünk rajta, de aztán hamar rájöttünk ez azért nem vicces.
Érdekes dolog, hogy -25 fok körül a hó porszerűvé törik össze mindenhol és elég jól tapad. Cipőtalp, autógumi sokkal kevésbé csúszott rajta, mint a -4 fokos havon. Érdekes. Én inkább attól tartottam minden reggel, hogy hogyan indul a dízel. Hááát volt olyan nap, hogy nagyon sokat kellett indítanom, pedig 2-3szor izzítottam, hogy melegebb legyen. Persze a központi zár sem igazán bírta a hideget. Néha az is viccesen nyílt.
Azért a hidegnek persze előnyei is vannak, eddig minden csapadék megmaradt, ami esett. Kivéve a január eleji néhány alkalmat. Mindenesetre minden reggel nagyon komoly hófal között autózunk. Egyik reggel meg is álltunk, hogy lefényképezzük az autókat a hófallal. Mondván: ki tudja mikor kezd el olvadni!
Ez a hegyen is meglátszik természetesen, szinte folyamatosan elég magas a lavinaveszély. Hó van bőven, február elején 285cm volt. Olyan helyeken is van most hó, ahol az elmúlt két évben még nem láttam, illetve nem ennyit. A teraszunk végénél van egy kb 2 méter magas kőfal utána viszonylag meredeken a domboldal. Ott most van egy kb 6 méter széles hó terasz. Végénél ki tudja mennyi hó lehet. 5-6 méter? Ezt majd szépen eltolják a pályára, ha majd ott fogy a hó.
(épp kiírja a program, hogy elvesztette a kapcsolatot a hálózattal. - Éljen a mobil internet olyan helyen, ahol elvileg nincs is vétel!)

Február a farsang ideje, így itt nagy az őrület. Idén ráadásul a farsang vége egybeesik Hollandia egyik részében vmi iskolai szünettel és persze a helyi téli szünettel is. Tehát sokkal többen vannak, mint máskor. Aztán amire vége a farsangnak, Hollandia másik felében van szünet, így Hollandokból van dögivel. Nincs velük igazán sok baj, csak az hogy eléggé balgák, mindegyiknél sok gyerek van és az asztalnál evés közben olyan mocskot csinálnak, hogy azt épp ésszel fel nem lehet fogni. Sokszor az az érzésünk, hogy ha disznókat ültetnénk az asztalhoz, nem lenne annyira mocskos az asztal, mint a Hollandok után. És itt most nem csak a gyerekekről beszélek, a felnőttek ugyanolyanok. Ja, és átolvassák az étlapot, majd kérnek sültkrumplit, Germknödelt vagy császármorzsát. Persze egyik sincs az étlapunkon. :-)

Ádám egyik reggel esett egyet. Nem nagyot, de butát! :-) Összeütköztek a Hütte előtt 10 méterrel a Flori-val. Persze én sem maradtam még esés nélkül. Én az egyik kanyarban kicsit gyorsabb voltam a szokottnál, így jobban bedőltem. Persze jött egy apró egyenetlenség, ami miatt leereszkedtem fekvőtámaszba. Szerencsémre zakó nem lett belőle. Ráadásul ott ha lelassulok, akkor nem tudok végigcsúszni azon az átkötő szakaszon. De megúsztam, még pont volt annyi lendületem, hogy végigcsúsztam. Ádám pont mögöttem jött és vicces volt, hogy hason veszem be a kanyart.

A pálya egyébként minden nap másmilyen. Mi ugyebár rendre az elsők között vagyunk, akik csúsznak rajta. Van, hogy a fényviszonyok olyanok, hogy a pályának egyetlen kontúrját sem látjuk. Ez a legszarabb. Vakrepülés - előtted a nagy fehér folt a pálya, tudod, hogy valahol ott van egy kisebb bucka és mégis meglep, amikor rámész. Persze vannak a szép napok, amikor szép idő van, jók a látási viszonyok. Na, az nagyon jó! Olyankor mindenki felsóhajt a Hütténél, hogy kéne még egy kört menni. De a "nonplusultra" az amikor friss hó esik (eddig kétszer is volt ilyen, mindkét alkalommal kb 40-60cm), mert akkor a pályát ugyan reggel preparálják, de a pálya mellett lehet csapatni a szűzhóban. Mesés! Csak rövid!

Persze van az embernek szabadnapja is. Akkor rendre szar idő van, így a deszkázás/síelés kilőve. Legutóbb elmentem a Breitachklamm-ba. Rendszeres olvasóimnak ez lehet, hogy mond valamit. Tavalyelőtt szintén meglátogattam, de akkor már olvadás volt. Most a hideg kellős közepén mentem el, hogy így is lássam. Cefet szép! Csináltam néhány képet. Majd meglátjátok, illetve lásd fészbúkon az előzetest.
Farsangkor megint beöltöztünk és ismét hivatalosak voltunk Niedersonthofenbe Ralf-hoz és Marco-hoz a farsangi buliba. Most Ádám vezetett, így én ihattam. Jól éreztük magunkat nagyon, pláne, hogy mi ingyen ittunk. Főleg én. Ádám még az elején megivott egy kis sört, utána csak üditő járt a sofőrnek. Én régi jó barátommal Jack Daniel's-szel és CocaCola-val öblöggettem. De csak módjával, hiszen másnap kelés és irány a hegy! Éjfélkor már itthon is voltunk.

Most vasárnap volt a farsang záró momentuma, a "Funkenfeuer". Ismét régi olvasóimban bízva, ezt már tudjátok, ez az a nagy "tűzrakós izé". Szóval szerte a környéken nagy máglyákat építenek, amiket este aztán ünnepélyesen meggyújtanak, így kergetve el a tél rossz szellemét. Jelképesen minden máglya tetején ott van a Boszorka, aki előbb-utóbb a tűz martalékává válik. Jó buli volt ismét. Most én vezettem, Ádám ivott. Hozott a házi almapáleszből, amivel megkínáltuk azt a pár kollégát, aki ott volt. Mondhatom mindenkinek tetszett/ízlett. Ádám picit becsípett, mondta, hogy ha reggel ő elfelejtené, akkor juttassam eszébe "A Gyógyszert". Nem árulta el, hogy milyen bogyó az, de hajnalban bevette.

Ma megyünk át a főbérlőinkhez. Szóltak, hogy farsang után szívesen látnak egy sörre.

Azt nem is írtam, hogy legutóbb, még a nagyon hideg időben esett némi hó. Gondoltam annyira hideg van, olyan nagyon sok nem eshet. Hát reggel ért a meglepetés, a VW busznak "hasig" ért a hó itt nálunk az udvaron. De az út sem volt sokkal jobban takarítva. Szerencsére. Én nagyon szeretek hóban vezetni. Persze az autót letakarítani nem volt semmi.
Amikor meg hazajöttem megszenvedtem azzal az emelkedővel, amivel Ádámnak gyűlt meg a baja még decemberben. Orral előre nem sikerült feljönnöm. Az első tolatós próbálkozás kicsit félénk volt, így az sem sikerült. A másodiknál már bátrabb voltam, de picit közel mentem a hófalhoz - és nem tudván mi rejlik a hó alatt - elvettem a gázt. Persze egy centit sem mentem onnan tovább. Vissza az utca aljába, újabb lendület. Végül is három a magyar igazság, egy a ráadás, így negyedikre (1 orral, 3 farral) feljöttem.

Üdvözlök mindenkit!
Megyek feltölteni a képeket!

Itt van február!

Szóval... Bocsi, hogy eddig nem jelentkeztem.
Sok munka, és lustaság. Mármint lusta voltam írni ide. Pedig történtek dolgok.
Két hete hétvégén elég szar idő volt és elég sokat havazott. Olyannyira, hogy a hátsó síterepet meg sem nyitották. Azért nekünk fel kellett mennünk, hogy segítsünk egy kicsit havat lapátolni. Volt vagy 60 cm hó odafent. Úgy volt, hogy átvisznek minket Ratrack-kal a Hüttéhez, de ez aztán meghiúsult. Így hazajöttünk. Másnap megint ugyanez az idő várt ránk, annyi különbséggel, hogy most átvittek minket a Hüttéhez. A legrosszabbra számítottunk, de megdöbbenésünkre a teraszon alig volt hó. Csupán a fal mellett volt valamennyi, meg a szokott helyen a konyha bejáratánál. De ott aztán nem kevés! Készítettem fotókat is. Meg lehet nézni majd a galériában.
A vendégek legnagyobb szerencsétlenségére, a jó idő hétfőn jött. Kék ég és nagyon hideg. De legalább jó volt reggel síelni. A hómarónk is befagyott! Ádám gyógyította meg. A többiek meg csak néztek, hogy mit csinál. Be volt fagyva a szivató. Tehát Ádám "végigment" a bowden mentén és kézzel nyitotta ki a szivatót. És láss csodát működött a dolog. :-)
Főztünk is a héten. Marha pofa pörköltet. Aki nem tudná ez a marhának a rágóizma. Nagyon finom volt adtunk belőle Flórinak is és Ron-nak is (ő nálunk evett belőle) és persze nagyon ízlett nekik.
Most megyek, mert ma korábban kezdjük a második műszakot. Így lassan el kell indulnom.